A 2005. augusztus 30-i alakuló Közgyűlésen résztvevők - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és az 1997. évi CLVI. törvény alapján - elhatározták a

Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete

elnevezésű szervezet létrehozását, s a Közhasznú Egyesület

Alapszabályát

az alábbiak szerint állapítják meg:

I.

Általános Rendelkezések

1.) A Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. és az 1997. évi CLVI. törvény alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező társadalmi közhasznú szervezet.

2.) Az Egyesület mint önálló jogi személy, a mindenkori hatályos jogszabályok, a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok rendelkezései szerint működik.

Az Egyesületnek területi és szakmai szervezetei vannak, de ezek nem önálló jogi személyek. Az Egyesület Közgyűlésének döntése alapján nagyobb külföldi vagy belföldi szervezethez kapcsolódhat teljes szervezeti, gazdasági, szakmai önállósága megtartása mellett.

3.) Az Egyesület a Fejér megyei Bírósághoz tartozik, aki a bejelentést követően nyilvántartásába veszi a közhasznú szervezetek közé.

Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre. Közhasznú jogállását a közhasznú szervezetek nyilvántartásba vételével szerzi meg.

4.) Az Egyesület elnevezése: Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete

Az Egyesület rövid neve: MMKE

Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: Public Benefit Organisation of Hungarian Private Dermatologists

Az Egyesület angol rövid neve: PBOHPD

Az Egyesület székhelye: 8000. Székesfehérvár, Palotai út 8/b. I. emelet 1.

Az Egyesület alirodája: 1165. Budapest, Prodám utca 18.

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú egyesület

II.

Az Egyesület célja, tevékenysége

5.) Az Egyesület célja:

• a magyar magánbőrgyógyászok szakmai érdekeinek védelme, hatékony jogi képviseletük elősegítése harmadik személlyel, ill. hivatalos szervekkel szemben
• a tagok szakmai ismereteinek bővítése, tudományos tevékenységük segítése, szakmai specializáció elősegítése
• bőrgyógyászati-venerológiai tudományos rendezvények, szakképzés és szakmai továbbképzések szervezése
• bőrgyógyászati-venerológiai tudományos tevékenység, kutatás
• a bőrgyógyászati-venerológiai gyógyító-megelőző munka hatékonyságának javítása, a közvélemény ezzel kapcsolatos tájékoztatása
• az esztétikai dermatológia fejlődésének, ismertté tételének, gyakorlati alkalmazásának elősegítése
• a nemi betegségek, szexuális úton terjedő fertőzések gyógyításával, megelőzésével kapcsolatos szakmai és társadalmi rehabilitációs tevékenység

6.) Az Egyesület feladata mindaz, ami céljainak megvalósításához szükséges és nem jogellenes.

Feladatainak végzése, célja megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottakat is foglalkoztathat.

Az Egyesület által folytatott közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ban foglaltak közül:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

5. kulturális tevékenység.

Egyéb tevékenységek különösen:

• szűrővizsgálatok, epidemiológiai vizsgálatok szervezése és elvégzése
• kiállítások és kongresszusok, tudományos találkozók szervezése
• természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés és az eredmények hasznosításához való segítségnyújtás
• időszaki kiadvány kiadása
• könyvkiadás
• hirdetés
• üzletviteli tanácsadás
• máshova nem sorolható, egyéb gazdasági szolgáltatás
• szakmai érdek-képviselet

7.) Az Egyesület kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében jövedelemszerző vállalkozási tevékenységet is folytathat. Így különösen ellenérték fejében szakmai rendezvényszervezői, könyvkiadói, egyéb kiadói, üzletviteli tanácsadói, egyéb tanácsadói, műszaki kutatói és fejlesztői tevékenységet folytathat.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

a.) Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül mások is részesülhetnek.

b.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól anyagi támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

III.

Az Egyesület tagsága

8.) Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagja van. Az Egyesületnek tagja az lehet, akinek a tagsága nem sérti vagy veszélyezteti az Egyesület vagy a többi tag érdekeit.

a.) Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes személy, aki bőrgyógyász szakorvos vagy rezidens, s aki az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, felvételét belépési nyilatkozatban kéri és az Elnökség tagként felveszi az Egyesület tagjai sorába.

b.) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden természetes személy, aki az Egyesület szakterületén kiemelkedő jelentőségű eredményeket ért el. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés az Elnökség ajánlására választja meg.

c.) Az Egyesületnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az Egyesület alapszabályát ismeri, magára nézve kötelezőnek elismeri, vállalja, hogy az Egyesület céljait támogatja, és akinek felajánlását az Elnökség elfogadja.

9.) A tagok jogai:

• részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
• az Egyesület ügyeiről, munkájáról felvilágosítást kérhetnek, az iratokba betekinthetnek;
• igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait az Egyesület lehetőségeinek függvényében;
• kezdeményezhetik az Egyesület Közgyűlésének összehívását.
• csak rendes tagok választhatnak és választhatók az Egyesület szerveibe, tisztségeibe

10.) A tagok kötelességei:

• aktívan részt venni az Egyesület tevékenységében;
• ellátni a vállalt tisztségből adódó feladatokat – kivéve pártoló és tiszteletbeli tagok –;
• végrehajtani a Közgyűlés és az Elnökség határozatait;
• eleget tenni a tagdíjfizetési kötelezettségeiknek– kivéve pártoló és tiszteletbeli tagok –;
• tartózkodni minden olyan magatartástól, amely az Egyesület céljaival ellentétes, sérti, vagy veszélyezteti az Egyesület érdekét, hírnevét.

11.) A tagság megszűnik:

• az Egyesület megszűnésével
• a tag kilépésével (a kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni, a tagsági viszony a kilépési szándék írásbeli bejelentésekor szűnik meg),
• ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s emiatt az Elnökség törli a tagot az Egyesület tagjai közül – kivéve pártoló és tiszteletbeli tagok –,

A tagot az Egyesület tagjai közül történő törlést megelőzően ajánlott levélben fel kell szólítani, hogy a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg tagdíjhátralékát, ellenkező esetben az Elnökség törölni fogja az Egyesület tagjai közül. A tag csak az írásbeli felszólítást követően és akkor törölhető az Egyesület tagjai közül, ha a tagdíj megfizetésével legalább 6 hónap késedelembe esett.

• kizárással, melyre az Elnökség jogosult. Az a tag zárható ki, aki a 10.) e. pont alattival ellentétes magatartást tanúsít. A kizárási eljárást az Egyesület bármely három tagja, vagy vezető tisztségviselője, vagy a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezheti. A kizárásra okot adó körülmények vizsgálata elnökségi ülésen történik, melyre az érintett tagot legalább 8 nappal korábban elküldött írásbeli meghívóval meg kell hívni és lehetőséget kell számára biztosítani, hogy védekezését, bizonyítékait érdemben előadhassa. Az Elnökség kizáró határozata ellen a tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel fordulhat jogorvoslatért az Egyesület Közgyűléséhez. A fellebbezést a legközelebbi Közgyűlés bírálja el.

Vezető tisztségviselő kizárását a tagok legalább 10%-a, de legkevesebb 3 tag, vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti írásban. Vezető tisztségviselővel szemben a kizárási eljárás lefolytatására, határozat hozatalára – a tagok kizárásával azonos eljárási szabályok mellett (tag meghívása, védekezés joga) – a Közgyűlés jogosult.

Vezető tisztségviselő kizárásának szabályszerű kezdeményezése esetén az Elnökség, intézkedés hiányában a Felügyelő Bizottság 8 napon belül köteles 30 napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést határozathozatal céljából.

IV.

Az Egyesület szervezete

A Közgyűlés

12.) Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

13.) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály megállapítása és módosítása;
• az Egyesület Elnökségének megválasztása, visszahívása, az Elnökségi tagok tiszteletdíjának megállapítása;
• az Egyesület Felügyelő Bizottságának megválasztása, visszahívása, a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása
• az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;
• az Egyesület feloszlásának – megszűnésének – kimondása;
• az Egyesület fő feladatainak, stratégiájának meghatározása, az Elnökség munkaprogramjának jóváhagyása;
• az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak jóváhagyása;
• éves beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása,
• tagdíj megállapítása.
• tiszteletbeli tag választása
• az Elnökségi tagnak az Egyesületből történő kizárását kimondó határozata elleni fellebbezés elbírálása, elnökségi tag kizárása az Egyesületből.

A b.) és c.) pontban meghatározott tisztségviselő tisztségéből történő visszahívását, bármely tag vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezheti. Az Elnökség – intézkedés hiányában a Felügyelő Bizottság – köteles a Közgyűlést 8 napon belül 30 napon belüli időpontra összehívni a tisztségviselő visszahívásának megtárgyalására, ha a visszahívást a tagok legalább 10%-a, de legkevesebb 3 tag, vagy a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezte. A visszahívást tárgyaló Közgyűlésre írásban – legalább 8 nappal korábban elküldött meghívóval – meg kell hívni azt a tisztségviselőt, akinek a visszahívását kezdeményezték. A Közgyűlésen lehetőséget kell adni a tisztségviselőnek arra, hogy védekezését, bizonyítékait érdemben előterjeszthesse az ellene felhozott visszahívási okkal szemben.

Tisztségviselő vezető tisztségéből az alábbi esetekben hívható vissza:

a.) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el,

b.) az Egyesület tisztségviselőjéhez méltatlan magatartást tanúsított.

14.) A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén a Főtitkár hívja össze írásbeli meghívó küldésével és a napirend megjelölésével. A Közgyűlést szükség esetén, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

Akkor is össze kell hívni, ha

• azt a bíróság elrendeli;
• a tagok egyharmada, illetve a Felügyelő Bizottság indítványozza az ok és a cél megjelölésével
• a tisztségviselő kizárására, vagy tisztségéből történő visszahívására vonatkozó szabályok azt előírják

A Közgyűlésre a tagokat napirend közlésével kell meghívni. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 8 napi időköznek el kell telnie.

Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a jelenlevők számára tekintet nélkül függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eredeti Közgyűlés meghívójában is összehívható.

A közgyűlési meghívónak kifejezetten tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A megismételt Közgyűlés időpontját úgy kell meghatározni, hogy arra az eredeti Közgyűlés időpontját követő 15 napon belül sor kerüljön.

15.) A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén Főtitkára vezeti.

16.) A Közgyűlés nyilvános.

17.) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van.

18.) A Közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlést levezető személy szavazata dönt.

Egyszerű szótöbbség és szavazategyenlőség esetén a Közgyűlést levezető személy döntő szavazata vonatkozik az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyására is. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet, a határozatokról nyilvántartást kell vezetni, a döntéseket az érintettekkel közölni kell és nyilvánosságra kell hozni a 22.) pont szerint.

19.) Vezető tisztségviselők:

Az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai.

Az Elnökség

20.) A Közgyűlés – nyílt szavazással – háromtagú Elnökséget választ öt évre, mely Elnökség a jogszabályok előírásainak megfelelően, a Közgyűlés határozatainak keretei között általános hatáskörrel vezeti az Egyesületet.

Az Elnökség tagjai:

• az Egyesület Elnöke, aki egyúttal az Elnökség elnöke is
• az Egyesület Főtitkára
• az Egyesület Kincstárnoka

Az Elnökség feladata:

• vezeti, irányítja, szervezi az Egyesület tevékenységét
• megállapítja az Egyesület éves költségvetését
• kidolgozza az Egyesület működési szabályait;
• dönt az Egyesület által nyújtandó cél szerinti ingyenes, vagy kedvezményes szolgáltatások odaítéléséről;
• pályázatot írhat ki;
• dönt a tagfelvételi kérelmek elfogadásáról, felajánlások elfogadásáról, tag törléséről, vagy kizárásáról;
• előkészíti a Közgyűlést;
• szükség szerint eseti illetve állandó bizottságot hoz létre;
• tevékenységéről, az Egyesület gazdálkodásáról beszámol a Közgyűlésnek.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az Elnökséget az Elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár hívja össze általában 8 nappal korábban elküldött írásbeli meghívóval, mely a napirendet is tartalmazza. Szükség esetén szóban és rövidebb határidővel is összehívható az Elnökségi ülés, s az ülés megtartható, ha valamennyi Elnökségi tag jelen van, s az ülés megtartása ellen nem tiltakozik.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképes, ha ülésén legalább két Elnökségi tag jelen van. Az Elnökségi ülés nyilvános. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökségi ülésen.

A Közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat, aki jogosult a „tiszteletbeli elnök” megnevezés használatára. A tiszteletbeli elnök az Egyesület képviseletére nem jogosult.

Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke, Főtitkára és Kincstárnoka jogosult rendelkezni. A bankszámláról való rendelkezéshez ezen személyek közül két személy együttes aláírására van szükség.

21.) Az Elnök

Az Egyesület Elnöke önállóan és teljes jogkörrel jogosult az Egyesület képviseletében eljárni a bankszámláról rendelkezés kivételével.

Az elnök feladata:

• képviseli az Egyesületet
• összehívja és vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, meghatározza az elnökségi ülés napirendjét;
• segíti, ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak érvényesülését, végrehajtását;

22.) A Főtitkár:

Vezeti az Egyesület szervezetét és irányítja tevékenységét. Képviseli az Egyesületet. Önállóan és teljes jogkörben jogosult az Egyesület képviseletében eljárni, a cég nevében aláírni a bankszámláról való rendelkezés kivételével.

• Köteles a Közgyűlés és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezettetni, a hozott határozatokról nyilvántartást vezetni, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

• Köteles a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel postai úton, írásban közölni, szakfolyóiratban közzé tenni.

• Köteles az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes bejelentés mellett 3 munkanapon belül időpont-egyeztetéssel bárki számára a betekintést lehetővé tenni.

• Köteles szakfolyóiratban az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét, módját, az Egyesület éves beszámolóját, a közhasznúsági jelentést nyilvánosságra hozni.

• Köteles az Egyesület működéséről, az Egyesület eseményeiről szakfolyóiratban az Egyesület tagjait folyamatosan tájékoztatni.

• Köteles évente a közhasznúsági jelentést és az Elnökség beszámolóját elkészíteni és az Elnökség, felügyelő bizottság valamint a Közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyásra.

Az elnököt akadályoztatása esetén a Főtitkár helyettesíti teljes jogkörrel.

23.) A Kincstárnok

A Kincstárnok kezeli az Egyesület pénztárát, felügyeli pénzgazdálkodását, s gondoskodik arról, hogy az Egyesület bevallási és fizetési kötelezettségeinek határidőben eleget tegyen, feladata a programok, vállalandó szerződéses kötelezettségek pénzügyi előkészítése, tervezése, a végrehajtás ellenőrzése, a gazdasági számítások elkészítése és az Elnökség elé terjesztése.

Az Elnök és a Főtitkár akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet, önállóan jogosult a cégjegyzésre a bankszámláról való rendelkezés kivételével.

Felügyelő Bizottság

24.) Az Egyesület Közgyűlése öt évre négytagú Felügyelő Bizottságot választ.

A Felügyelő Bizottság köteles az Egyesület törvényes működését ellenőrizni, az Egyesület és az Elnökség munkáját felügyelni, ellenőrizni azt, hogy az Egyesület és annak Elnöksége a vonatkozó jogszabályokat valamint az Alapszabályba foglalt rendelkezéseket megtartja-e. Ennek érdekében a Felügyelő Bizottság tagjai jogosultak az Egyesület irataiba betekinteni, az Egyesület gazdálkodásáról, működéséről felvilágosítást kérni, illetve az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni, illetve ha szükségesnek látja, kezdeményezheti ezen ülések összehívását az ok és a cél megjelölésével.

A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ.

A Felügyelő Bizottság évente legalább háromszor ülésezik. Ülései nyilvánosak. Az Üléseket a Felügyelő Bizottság Elnöke hívja össze az Ülés előtt legalább 8 nappal előbb kiküldött meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell a megtárgyalandó napirendeket. Rendkívüli esetben a Felügyelő Bizottság Ülése akkor is megtartható és érvényes határozat hozható, ha az Ülés ugyan nem volt szabályszerűen összehívva, de a Felügyelő Bizottság valamennyi tagja jelen van, s az Ülés megtartása ellen egyik felügyelő bizottsági tag sem tiltakozik. Az ülés határozatképes, ha a Felügyelő Bizottság tagjainak legalább fele jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést előzetesen véleményeztetni kell a Felügyelő Bizottsággal. E nélkül a Közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

A Felügyelő Bizottság bármely tag kizárását vagy tisztségviselő tisztségéből történő visszahívását kezdeményezheti.

A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést összehívni, ha az Elnökség az Alapszabályban rögzített ilyen irányú kötelezettségének nem tesz eleget.

V.

Összeférhetetlenség

25.) A Ptk. 685. § h) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók nem lehetnek egyidejűleg az Egyesület Elnökségének illetve Felügyelő Bizottságának tagjai.

A Közgyűlés, illetve az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

• kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
  
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági viszony alapján nyújtott, jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesületnek könyvvizsgálója az a személy, aki

• az Elnökség Elnöke vagy tagja
• az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
• az Egyesület célszerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszonya alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás – illetve az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VI.

Az Egyesület gazdálkodása

26.) Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az Egyesület bevételei:

• az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól közhasznú céljára, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány
  
• a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
  
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
  
• az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel
  
• a tagdíj
  
• egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel
  
• a vállalkozási tevékenységből származó bevétel

Az Egyesület költségei:

• a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  
• az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  
• a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  
• a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

27.) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével – célszerinti jutatásban nem részesítheti.

Az Elnökség az Egyesület célszerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázatot köteles meghirdetni valamely szakfolyóiratban. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

28.) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a II. fejezetben meghatározott tevékenységére fordítja.

VII.

Az Egyesület megszűnése

29.) Az Egyesület megszűnik, ha:

• a Közgyűlés a feloszlását kimondja, megszűnését elhatározza;
• más szervezettel egyesül
• a Fejér megyei Bíróság feloszlatja, mert működése törvénysértő;
• a Fejér megyei Bíróság megállapítja megszűnését, mert legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan tíz alatt van.

30.) Az Egyesület megszűnésekor az Egyesület vagyonát, a Közgyűlés eltérő határozata hiányában – a hitelezők követeléseinek kielégítését követően – a megszűnést megelőző két évben a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás - tagdíj, adomány, egyéb vagyoni értékű szolgáltatás, stb. arányában a tagok között kell szétosztani.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az Egyesület más szervezettel való egyesüléssel szűnik meg.

VIII.

Vegyes rendelkezések

31.) A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint az 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb - mindenkor hatályos - jogszabályok az irányadóak.


Alapszabályunk innen letölthető